Szerezd be a családtámogatási rendszerről szóló 2018-as tájékoztatót!

Gyermekeim születése kapcsán tapasztaltam meg, hogy mennyire nehéz eligazodni a magyarországi családtámogatások rendszerében, s habár a támogatások tárháza bőséges, lényegében sehonnan sem kaphattunk a feleségemmel egy átfogó képet a családtámogatási rendszerről, még csak egy olyan fórum sem volt, ahol a családtámogatásokkal kapcsolatos kérdéseinkre érdemleges választ tudtak volna adni, márpedig pontos információk hiányában bizonyos határidők és feltételek elmulasztása jelentős támogatási összegektől való eleséssel járt volna. Bővebben…

Hogyan igényeld az ingyenes gyermekétkezést?

Valószínűleg minden kisgyermek szülője tisztában van már azzal, hogy 2015. szeptember 1. óta nem kell fizetnie a bölcsődei és óvodai étkezésért annak, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbér 130 %-át. A bruttó minimálbér összege 2017-ben 127 500 Ft, míg a nettó minimálbér összege 84 788 Ft, aminek a 130%-a 110 224 Ft. Az ingyenes étkezési jogosultság megállapításhoz a szülőknek kell nyilatkozniuk arról, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a fenti összeget. Hogyan kell kiszámolni az egy főre jutó jövedelmet? Hová és hogyan kell benyújtani a nyilatkozatot? Ezeknek jártam utána.

Mivel az én nagyobbik gyermekem is ingyen részesül az óvodai étkezésből, ezért mi már végigjártuk ezt az igénylési procedúrát, úgyhogy a saját tapasztalataimat is felhasználva tudok értékes információkat nyújtani.

Szükséges-e igazolásokat benyújtani a család jövedelméről?

Nem szükséges. Az intézmény nem kérheti be a szülők jövedelmének igazolását. A jogosultság megállapítása önbevalláson alapul, a szülőknek egy minta kitöltésével kell írásbeli nyilatkozatot tenniük, az összegszerű jövedelmet sem kell feltüntetni.

Hová és hogyan kell benyújtani a nyilatkozatot?

A gyermek bölcsődéje, óvodája biztosítja a szükséges nyilatkozat mintát és oda is kell leadni. A nyilatkozat mintája megtalálható a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. mellékletében.

Kinek a jövedelmét kell figyelembe venni?

Az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

  • szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
  • a 18 éven aluli gyermeket,
  • a 25 évesnél fiatalabb, középfokú- vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanuló gyermeket,
  • életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermeket,
  • a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

Sokan vannak tévedésben a nagyszülők jövedelmére vonatkozóan, ám a fentiek alapján az következik, hogy a családdal együtt élő nagyszülők jövedelmét nem kell figyelembe venni a számításánál.

Fő szabályként tehát a felsorolt személyek jövedelmét kell összeadni és az összjövedelmet a személyek számával kell elosztani.

A bruttó, vagy a nettó jövedelemmel kell számolni?

Mint ahogy az a cikk bevezető részéből már kiderült, a nettó jövedelmet kell figyelembe venni.

Mi számít jövedelemnek?

  • a munkaviszonyból származó jövedelem, táppénz,
  • vállalkozásból származó jövedelem (ide értve az őstermelői, szellemi és más önálló tevékenységet),
  • nyugellátás, nyugdíjszerű ellátások,
  • a gyermek ellátásához kapcsolódó jövedelmek: CSED, GYED, GYES, GYET, családi pótlék, a kapott gyermektartásdíj, árvaellátás,
  • rendszeres pénzbeli ellátások, (pl: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ápolási díj, időskorúak járadéka, álláskeresési támogatás),
  • egyéb jövedelem: (pl. ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, bérbeadásból származó jövedelem).

Mi az, ami nem minősül jövedelemnek?

  • a rendkívüli települési támogatás,
  • a lakásfenntartási támogatás,
  • az adósságcsökkentési támogatás,
  • a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatás,
  • a gyermekvédelmi nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
  • az anyasági támogatás,
  • a súlyosan mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei,
  • a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
  • az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásból származó jövedelem,
  • az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzés révén szerzett bevétel,
  • a háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek a havi ellenértéke.

Mit lehet levonni a jövedelem számításából?

A családtag által fizetett (gyermek) tartásdíjat. Értelemszerűen nem lehet levonni a jövedelem összegéből a rezsi költséget vagy pl. a hiteltörlesztés összegét.

Melyik hónap jövedelmét kell figyelembe venni?

Rendszeres jövedelem esetén a nyilatkozat benyújtását megelőző 1 hónapban kapott összeggel kell számolni. Nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a nyilatkozat benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell figyelembe venni.

Mi a jövedelmi értékhatár?

  • 2 tagú családnál 220 448 Ft,
  • 3 tagú családnál 330 672 Ft,
  • 4 tagú családnál 440 896 Ft,
  • 5 tagú családnál 551 120 Ft,
  • 6 tagú családnál 661 344 Ft és így tovább.

A jövedelemszámítás szabályai egyébként a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. mellékletében találhatók.