Szerezd be a családtámogatási rendszerről szóló 2018-as tájékoztatót!

Gyermekeim születése kapcsán tapasztaltam meg, hogy mennyire nehéz eligazodni a magyarországi családtámogatások rendszerében, s habár a támogatások tárháza bőséges, lényegében sehonnan sem kaphattunk a feleségemmel egy átfogó képet a családtámogatási rendszerről, még csak egy olyan fórum sem volt, ahol a családtámogatásokkal kapcsolatos kérdéseinkre érdemleges választ tudtak volna adni, márpedig pontos információk hiányában bizonyos határidők és feltételek elmulasztása jelentős támogatási összegektől való eleséssel járt volna. Bővebben…

Ingyenes étkezés a nyári szünetben is!

A nyári szünetben is jár a napi egyszeri ingyenes meleg étkezés a hátrányos helyzetben lévő családok gyermekei számára. Az egyszeri ingyenes meleg étkezés nem csak nyáron, hanem a másik három iskolai szünetben is jár, amennyiben a szülők igénylik azt. Bővebben…

Hogyan igényeld az ingyenes gyermekétkezést?

Valószínűleg minden kisgyermek szülője tisztában van már azzal, hogy 2015. szeptember 1. óta nem kell fizetnie a bölcsődei és óvodai étkezésért annak, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbér 130 %-át. A bruttó minimálbér összege 2017-ben 127 500 Ft, míg a nettó minimálbér összege 84 788 Ft, aminek a 130%-a 110 224 Ft. Az ingyenes étkezési jogosultság megállapításhoz a szülőknek kell nyilatkozniuk arról, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a fenti összeget. Hogyan kell kiszámolni az egy főre jutó jövedelmet? Hová és hogyan kell benyújtani a nyilatkozatot? Ezeknek jártam utána.

Mivel az én nagyobbik gyermekem is ingyen részesül az óvodai étkezésből, ezért mi már végigjártuk ezt az igénylési procedúrát, úgyhogy a saját tapasztalataimat is felhasználva tudok értékes információkat nyújtani.

Szükséges-e igazolásokat benyújtani a család jövedelméről?

Nem szükséges. Az intézmény nem kérheti be a szülők jövedelmének igazolását. A jogosultság megállapítása önbevalláson alapul, a szülőknek egy minta kitöltésével kell írásbeli nyilatkozatot tenniük, az összegszerű jövedelmet sem kell feltüntetni.

Hová és hogyan kell benyújtani a nyilatkozatot?

A gyermek bölcsődéje, óvodája biztosítja a szükséges nyilatkozat mintát és oda is kell leadni. A nyilatkozat mintája megtalálható a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. mellékletében.

Kinek a jövedelmét kell figyelembe venni?

Az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

  • szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
  • a 18 éven aluli gyermeket,
  • a 25 évesnél fiatalabb, középfokú- vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanuló gyermeket,
  • életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermeket,
  • a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

Sokan vannak tévedésben a nagyszülők jövedelmére vonatkozóan, ám a fentiek alapján az következik, hogy a családdal együtt élő nagyszülők jövedelmét nem kell figyelembe venni a számításánál.

Fő szabályként tehát a felsorolt személyek jövedelmét kell összeadni és az összjövedelmet a személyek számával kell elosztani.

A bruttó, vagy a nettó jövedelemmel kell számolni?

Mint ahogy az a cikk bevezető részéből már kiderült, a nettó jövedelmet kell figyelembe venni.

Mi számít jövedelemnek?

  • a munkaviszonyból származó jövedelem, táppénz,
  • vállalkozásból származó jövedelem (ide értve az őstermelői, szellemi és más önálló tevékenységet),
  • nyugellátás, nyugdíjszerű ellátások,
  • a gyermek ellátásához kapcsolódó jövedelmek: CSED, GYED, GYES, GYET, családi pótlék, a kapott gyermektartásdíj, árvaellátás,
  • rendszeres pénzbeli ellátások, (pl: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ápolási díj, időskorúak járadéka, álláskeresési támogatás),
  • egyéb jövedelem: (pl. ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, bérbeadásból származó jövedelem).

Mi az, ami nem minősül jövedelemnek?

  • a rendkívüli települési támogatás,
  • a lakásfenntartási támogatás,
  • az adósságcsökkentési támogatás,
  • a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatás,
  • a gyermekvédelmi nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
  • az anyasági támogatás,
  • a súlyosan mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei,
  • a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
  • az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásból származó jövedelem,
  • az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzés révén szerzett bevétel,
  • a háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek a havi ellenértéke.

Mit lehet levonni a jövedelem számításából?

A családtag által fizetett (gyermek) tartásdíjat. Értelemszerűen nem lehet levonni a jövedelem összegéből a rezsi költséget vagy pl. a hiteltörlesztés összegét.

Melyik hónap jövedelmét kell figyelembe venni?

Rendszeres jövedelem esetén a nyilatkozat benyújtását megelőző 1 hónapban kapott összeggel kell számolni. Nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a nyilatkozat benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell figyelembe venni.

Mi a jövedelmi értékhatár?

  • 2 tagú családnál 220 448 Ft,
  • 3 tagú családnál 330 672 Ft,
  • 4 tagú családnál 440 896 Ft,
  • 5 tagú családnál 551 120 Ft,
  • 6 tagú családnál 661 344 Ft és így tovább.

A jövedelemszámítás szabályai egyébként a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. mellékletében találhatók.